Hasi ultrahang vizsgálatok

A hasi ultrahang vizsgálat előtt legalább 5 órát éhezzen a páciens, tehát legalább 5 óráig nem szabad ételt fogyasztani az ultrahang diagnosztika megkezdése előtt. Erre azért van szükség, mert a hasi ultrahang vizsgálatot zavarják a bélgázok, így előfordulhat, hogy egy-egy szervet rosszul lát a radiológus, a gyomorban és a belekben lévő gázok miatt. Éhezés alatt a bélgázok nem tudnak annyira felgyűlni, így sokkal jobban láthatók a hasüregben levő szervek.

Kisebb mennyiségű vizet lehet inni szívószállal, de azt is óvatosan, hogy ne kerüljön sok levegő a gyomorba. A szénsavas italok és kávé fogyasztása a vizsgálat előtt nem ajánlott. A hasi ultrahang diagnosztika során vizsgáljuk a veséket, hasnyálmirigyet, májat, az epeutakat, az epehólyagot, a lépet, a hasi fő verőeret, húgyhólyagot és esetleges hasi folyadékgyülemeket.

Ha a húgyhólyagot is vizsgáljuk, annak telt állapotban kell lennie, ezért nem ajánlott a vizsgálat előtt vizeletet üríteni. Üres húgyhólyag ultrahanggal nem vizsgálható.

Teknikai okok miatt az ultrahang nem alkalmas a gyomor és a belek részletes vizsgálatára a gázok miatt, ezért erre más diagnosztikai módszerek, például CT, MR, colonoscopia, gastroscopia stb javasolt.

Figyelembe kell venni, hogy a prosztata megnagyobbodása megítélhető hasi ultrahang vizsgálattal, de a prosztata pontos nagysága nem mérhető meg hasfalon keresztül, így a prosztata részletes vizsgálatát urológus végzi rectális ultrahang fejjel, végbélen keresztül.

A kismedence áttekintő vizsgálata lehetséges hasfalon keresztüli vizsgálattal, de a méh és a petefészkek különböző betegségeit nőgyógyász diagnosztizálja hüvelyi ultrahang fejjel. A gerinc és a bordák nem vizsgálhatók ezzel a módszerrel.

 Mozgásszervi ultrahang vizsgálatok

Az ultrahang vizsgálatot ízületi duzzanat, fájdalom, mozgáskorlátozottság, gyulladások, körülírt tumorgyanús elváltozások és kóros folyadékgyülemek esetén alkalmazzuk. Az ultrahang előnye a többi képalkotó módszerrel szemben, hogy mozgás közben is ábrázolhatók a mozgásszervek. Mozgásszervi problémánál érdemes ultrahang diagnosztikával kezdeni a kivizsgálást és esetleg kombinálni más képalkotó módszerekkel, mint röntgen, CT, MR. A kiegészítő vizsgálatok abból a szempontból is alapvetőek, hogy ultrahanggal a csontok nem ábrázolódnak. Nagy segítséget jelent a diagnózis felállításában a Doppler ultrahang, amivel a gyulladás súlyosságára következtethetünk, ugyanakkor bizonyos esetekben rosszindulatú daganat gyanújának felvetésében is segítségünkre lehet.

Egyéb ultrahang vizsgálatok

Lágyéksérv: jól vizsgálható ultrahanggal, azzal a megjegyzéssel, hogy egy kisebb méretű és csak zsírt tartalmazó indirekt sérv gyanúja esetében kiegészítő CT vizsgálat ajánlott.

Hasfali elváltozások: jól megítélhetők ultrahanggal. Bizonyos esetekben, úgy mint hasfali műtét után, túlsúlyos pácienseknél vagy tumorgyanú esetén szükség lehet további CT vagy MR vizsgálatra.

Nyaki lágyrészek, pajzsmirigy, nyirokcsomók, nyálmirigyek kivizsgálásának a célja a nyakon lévő kóros folyamatok diagnosztizálása. A nyelőcső, légcső, a garat, nyaki gerinc vizsgálatára más diagnosztikai módszerek javasoltak. A vizsgálat nem foglalja magába a nyaki erek betegségeinek a diagnózisát.

Felső és alsó végtagi vénás trombózis: a láb és a kar vénáiban keletkező vérrögök kivizsgálására alkalmas módszer. A mély vénák és a vérrögképződésre gyanús felületes vénák vizsgálata történik. A vizsgálat nem foglalja magába a vénás elégtelenség kivizsgálását és az artériák betegségeinek a diagnózisát.

Here, mellékhere: gyulladásos folyamatok, ciszták, folyadékgyülemek, duzzanatok, tumorok kivizsgálása a feladatunk. Urológiai véleményre a legtöbb esetben szükség van az ultrahang vizsgálat előtt vagy után.

Kétoldali hónalj vizsgálat: duzzanat, tumorgyanús képletek, megnagyobbodott nyirokcsomók diagnosztikája.

Dialysis fistula: szűkületek kimutatására alkalmas diagnosztikai módszer. Csak a műtéti leírás áttanulmányozása után lehetséges a vizsgálat.

Arteritis temporalis: a temporális artéria vizsgálata gyulladás gyanúja esetén.